otthonipraktikak.hu

Ereszcsatorna és ejtőcső - Tisztítása és javítása; újak felszerelése

Ősszel az ereszcsatornák a különféle törme­lékektől és levelektől eltömődhetnek, télen pedig a jég tehet bennük károkat. Érdemes tehát tél előtt és után alapos ellenőrzést tar­tani, vajon nem gátolja-e valami a víz szabad folyását.

Támasszon fel egy létrát, a lehető legna­gyobb szögben úgy, hogy ha lehet, körülbelül három létrafok még legyen az eresz felett, így lesz elég fogódzója. A létra rögzítéséhez szárnyas csavarral csavarozzon egy kötelet a homlokfához (erre van felszerelve az eresz­csatorna), majd kösse a létrához.

Öntsön egy vödör vizet az ereszcsatorná­ba, lehetőleg nagy lendülettel - a víznek így nagyobb ereje lesz. Figyelje meg, mi történik. Ha a víz szépen elfolyik, akkor nincs nagy baj. Ha összegyűlik egy helyen, az eresz megsüllyedt. Amennyiben szükséges, tegye át a létrát a megfelelő helyre, és ellenőrizze az ereszt tartó vasat. Lehet, hogy a csavarok lazultak ki, az is lehet, hogy elrozsdásodtak. Ha kell, cserélje ki ezeket a csavarokat rozs­damentesre, és használjon nagyobb méretet - 8-as helyett 10-est -, hátha kitágult a furat. Egy egyszerű csavarcserénél is előbb kenje be a furatot kültéri fatapasszal, várja meg, amíg megköt, és csak ezután tegye be az új csavart. Ha a homlokfa korhadt el, vegye le az ereszt és cserélje ki a hibás farészt.

Ha az ereszcsatorna illesztésénél észlel csepegést, tisztítsa le és szárítsa meg a kör­nyékét. Szerelje szét és kenje be azon a he­lyen az ereszcsatornát bitumenes vagy epoxi ragasztó-tömítő anyaggal, majd cserélje ki a csavart. Húzza meg jó szorosan csavar­kulccsal, annyira, hogy kibuggyanjon mellette a tömítőanyag. Szegecselt kötésnél az átlapolás fölé perion- vagy üvegszövetet célsze­rű ragasztani.

Műanyag ereszcsatorna esetén ellen­őrizze a bilincset, hogy a helyén van-e és nincs-e rajta sérülés. Ha laza, az első számú gyanúsított a tömítés lehet, amelynek szi­vacsszerűnek és puha tapintásúnak kell lennie. Szedje le az érintett bilincset, távolítsa el a neoprén tömítést, ha tömör és kemény, majd cserélje ki újra.

A fémereszen keletkezett kisebb repedé­seket ragassza le tömítőcsíkkal.

Ha nem folyik le a víz az ereszcsatornán, valószínűleg az ejtőcsatorna dugult el, amit okozhat egy beszorult levélkupac, vagy régi madárfészek. Semmi esetre se nyomja lefelé a szemetet, inkább próbálja meg kihúzni egy kampósra hajlított dróttal, vagy kérjen köl­csön egy hajlékony csatornatisztító spirált, amely majd utat fúr magának a kupacban, és felhúzza azt.

Az ereszben maradt törmelék eltávolításá­ra kerti öntözőcsővel mosassa végig a csator­nát. Ha tiszta lett, helyezzen az ereszbe az ejtőcső szájához műanyag vagy fém rácsot, amelyen keresztül semmilyen törmelék nem juthat le.

Ha rozsdafoltra bukkan az ereszcsator­nán, azonnal távolítsa el a rozsdaréteget, és javítsa ki epoxi alapú javítópasztával. Kenje el alaposan, mielőtt megkötne. Ez nemcsak rozsdaölőként bizonyul majd hatásosnak, de hosszan tartó védelmet is biztosít. Ha a kor­rodált rész túlságosan nagy kiterjedésű, érde­mes inkább az egész ereszcsatornát kicserél­ni, mint foltozgatni.

Az ereszcsatornák repedéseit legtöbbször az elzáródások okozzák, illetve az általuk összegyűjtött és felettük megfagyott víz, amelynek feszítőereje kárt tesz az ereszben. Ha a sérülés nem komoly, javítsa ki azt epo­xigyantával, és erősítse meg üvegszálas ra­gasztócsíkkal. A sérült ereszrészt kenje be pasztával; a ragasztócsíkot nyomja bele a ra­gasztóba, majd kenje be újból a pasztával.

Ereszcsere Ha az ereszcsatorna rossz álla­potban van, vegye le és tegyen fel helyette új, műanyagból készült ereszt. Az öntöttvas eresz eltávolítása igen nehéz fizikai munka, hiszen az egyes tagok önmagukban is nehe­zek. Találja meg a módját, miként tudja kötél­lel külön-külön leengedni az egyes darabo­kat. Semmiképp ne kezdjen hozzá egymaga. Az ereszdarab súlyánál fogva könnyen el­döntheti létrástul együtt.

Mielőtt levenné az ereszcsatorna valame­lyik darabját, vegye le az összekötő csavaro­kat. Ha teljesen berozsdásodtak volna, hasz­náljon csavarlazítót, vagy ha így sem sikerül, vágja át a csavart fémfűrésszel.

Miután lekerült a földre az eresz, szedje le a tartóvasakat is a homlokfáról. Meglehető­sen nehéz munka lesz, ha berozsdásodtak a csavarok.

Ha a homlokfa festése jó állapotban van, töltse ki a lyukakat fatapasszal és fesse át, ha megkötöttek. Amennyiben más díszítést is szeretne, itt a kitűnő alkalom.

Minden ereszcsatornának némiképp lejtenie kell az ejtőcsatorna felé, hogy a víz lefoly­jon. Ezt hívják esésnek, aminek 1 m-enként kb. 1 cm-nek kell lennie. Elsőként tehát ezt kell beállítani.

Tegyen fel egy tartóvasat a homlokfára, a szükséges magasságba, 8-10 cm-re a fa szélétől. Itt lesz a záróvég. Az ejtőcső a hom­lokfa másik végéhez kerül. Próbálja helyére az ejtőcsövet, jelölje be itt is az utolsó tartó­vas helyét. Számolja ki, mennyi esést kell hagyni az ereszcsatornán, majd ennek meg­felelően tegye lejjebb a másik tartóvasat. Né­hány szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a csatorna hosszúsága miatt nem lehet megfelelő esést adni. Ilyenkor tegye középre az ejtőcsövet, vagy ha ott épp ablak van, ak­kor kicsivel odébb.

Egy spárga segítségével jelölje be a többi tartóvas helyét is a homlokfalon - egyet-egyet kb. 60 cm-énként. Nézze meg az ereszcsatornához adott használati utasítás­ban, hogy mennyire kell az illesztéseknél egymásba csúsztatni a tagokat. A felesleges részeket feltétlenül vágja le, ne lógjon túl, pontosan illeszkedjen a másik darabbal. A legjobb erre a célra sűrű fogazatú fémfű­részt használni. Simítsa le a végeket reszelővel vagy finom csiszolópapírral.

Az ejtőcső pontos mérést igényel, és nem feledkezhet meg az átfedésekről sem, ahogy egymásba kapcsolódnak az egyes darabok. Műanyag ereszcsatorna esetében ezeket job­bára egy speciális oldattal ragasztják össze, de ha ez egyszer megköt, azt többé nem le­het szétválasztani.

Az öntöttvas ejtőcsöveket tartóvasak tart­ják, ezeket pedig erős csapszögekkel fogat­ják fel. A műanyag csőtartókat leginkább fel­fúrják, betiplizik, majd így csavarozzák a he­lyükre.