Húsvéti tojásfestés – Festés – hímzés – patkolás
A húsvéti ünnepek vidám színfoltja a húsvéthétfői locsolás, amelyért ajándékba festett tojás jár a férfinépnek.
A piros vagy díszített tojás készítése az ókori kultúráktól a középkoron át napjainkig fennmaradt szokás, melyhez különböző kultikus, társadalmi funkciók kapcsolódnak. Az ősi piros tojás például a sírjából feltámadt Krisztust jelképezi, de a különböző népeknél rontáselhárításra is használták. A tojások festését, esetleg „hímzését" (hímes tojás) ön is megpróbálhatja. A festéshez ma már sokféle szintetikus festéket beszerezhet, de faluhelyen még ma is növényi főzeteket használnak a tojások színezéséhez. Festenek például vöröshagymahéjjal, vadalma kérgének főzetével, lencse levével vagy büröklével.
A tojáshímzésnek igen sok technikája vált népszerűvé: levélrátéttel (amikor a tojásra érdekes alakú levelet rögzítenek), viaszírásos technikával (batikolással) a még testetlen tojást díszítik, míg karcolással a már színezett tojásba vésik bele a mintákat.
Batikoláshoz olvassza fel a viaszt, a forró anyagba pálcára erősített fémcsövecskét vagy tollat mártogatva „írjon", rajzoljon a nyers vagy főtt tojás felületére, majd tegye festékbe. Miután a tojások megszáradtak, kaparja le a kemény viaszt, amelynek helyén kirajzolódik a díszítmény, ami lehet egyszerű geometrikus díszítés vagy viráginda vagy virágkoszorú, de lehet írott szöveg is (például szerelmi zálogul adott tojásoknál).
Külön művészi munka, és sajátos kézügyességet kíván a tojáspatkolás. Ezt főleg férfiak végzik, amikor apró, lágy fémdíszeket (leginkább az elnevezést adó patkókat) szögeinek fel a kifújt tojásra.
